Keresés ebben a blogban

2010. augusztus 31., kedd

Feledékeny

Szórakozott professzor
A szórakozott professzorhoz így szól a felesége munkába indulás előtt:
- Ne felejtsd el, hogy elköltözünk az új lakásba. Délután gyere egyből oda, mert a régi lakás üres lesz. A prof persze elfelejti, és megérkezvén, tűnődve dörmög a bajsza alatt az üres lakásban:
- Aha, tehát nem jó helyen járok. De mit is mondott az asszony, hova költözünk?
Mivel nem jut eszébe az új cím, kimegy az utcára, ahol meglát egy kislányt. Megszólítja.
- Kislány! Nem láttál erre egy teherautót sok bútorral megpakolva?
- De igen! - válaszolja a kislány.
- És nem tudod véletlenül, hova mentek?
- Dehogynem, apa. Gyere, megmutatom!

2010. augusztus 26., csütörtök

ide születtem

ideköt minden
nem vihet innen
idegen földre semmilyen szél
nem űzhet el
se szó se fegyver
szívet cserél aki hazát cserél



nemhiszem hogy sokmindent hozzá kellene fűznöm a hungarica zenekar dalszövegéhez. szívből szól és mindent elmond amit mondania kell.

2010. augusztus 24., kedd

emlékeztető

ébred az oroszlán. egyelőre a színfalak mögött. jó újra átélni ezt az érzést. de ezúttal egy lépcsőfokkal fentebb, egy gondolattal és egy eredménnyel előbbre. a medeséri találkozón senki sem hitte volna hogy eljutunk idáig. még én sem igazán, bár nekem volt az elképzelésem. és lám lám, isten útjai hová vezetnek...
"hosszú a kezem, messzire elér".
jbk, udvarhely, gyergyó, cohárd.

ezt a bejegyzést emlékeztetőnek szántam. a magam hasznára. ne kérdezzétek mi ez.

2010. augusztus 17., kedd

Amíg az RMDSZ kormányon van, nem lesz autonómia

terjedelmesebben akartam hozzászólni, de valahogy sosem tudtam időt szánni rá. és ezután sem fogok tudni. egy ilyen kijelentés "magyar" megfogalmazója nem ér annyit.

itt a link, olvassátok nyitott szemmel, tiszta szívvel. sok sok anyaszeretettel.
Amíg az RMDSZ kormányon van, nem lesz autonómia

2010. augusztus 5., csütörtök

Kardom megforgatom, Szélben táncoltatom ...

Kardom megforgatom,
Szélben táncoltatom,
Lássátok puszták és hegyek.

Vágok napnyugatnak,
Vágok napkeletnek,
Engem így neveltek.



közeledik az EMI tábor. és egyúttal a Kárpátia koncert is. vérem pezsdül lábam mozdul karom lendül. hihetetlenül jólérzem magam. van valami izgalmas ebben a várakozásban. amint készülök. oda. pedig lehet nem is lesz olyan nagy dobás. már látom egésznap előadásokat fogok nézni, este a koncertek alatt lesz időm szocializálódni. már előre látom, hogy lesznek párhuzamos előadások amelyek közül nehéz lesz válogatni. és lesznek lyukasórák. aztán néhánytíz előadás után összemosódnak a számok, az arcok, a nevek. de a lényeg úgyis leszűrődik, és beül a tudatalattiba, azt tágítja formálja erősíti. és ez az amiért EMI táborba megyek, semmint félszigetre, ami ittvan egy köpésre. utóbbit is bizonyára értékeltem volna tizenévesen, vagy netalán huszas éveim elején. azóta kicsit más kell a vederszámra ivott sörnél. vagy akár bornál.

2010. augusztus 4., szerda

uram, védj meg a barátaimtól, mert az ellenségeimtől megvédem én magam

néha az ember nem mond el dolgokat, mert túl sok kellemetlenséget okozna másoknak.
néha az ember elmond dolgokat, mert mindenkinek vannak gyenge pillanatai.
néha az ember nem bírja magában tartani, de téved, és rosszul választja meg kinek mondja el.

IJB.

de mikor azzal fenyegetnek válaszként hogy további bizalmas információkat fognak világra hozni, ez már teljesen leírja az embert.

alaposan meg tudnám indokolni miért szeretem és tisztelem jobban a kutyát- macskát, vagy akár a disznót, semmint az embert.