királyság? seggfejség? avagy google barátodtól a leszarásig.

Manapság új módi van errefele. Bár... talán nemcsak manapság. Talán valamikor régebb kezdődött. Kitudja mikor. Mikor egy ember csinálja akkor az jófej. Mikor még egy elkezdi utánozni, akkor az már vicces. Mikor már többen csinálják az már kezd nevetséges lenni ... aztán egy idő után átmegy szánalmasba.
Történik mindez akkor, mikor az emberek akik elkövetik, nem érzik az árnyalatbeli különbségeket. Mert nincs érzélük hozzá. Nem a saját viselkedésmintájuk, hanem utánozott. Nem tudják hol a határ. Nem érzik azt, hogy nemlehet mindig minden körülmények között alkalmazni. Nem érzik azt hogy néha kell ellensúlyozni. Csak másolják a látszatot, de nem látnak bele. "We're just scratching the surface" Mégis megpróbálják alkalmazni.
Mert ha értenék a lényegét, akkor születne egy szubkultúra. Akkor születne egy "tizenhat? annyi nemlehet". Akkor "meghal bonjovi". Akkor "neonban merik a halakat". Ami "kiralysag".
Ha nemértik, akkor megszületik valami más. Ami már inkább csak seggfejség.

Ugye 2 dolog divatos manapság. Az egyik: magasról leszarni az embereket. A másik: sírni, hogy "engem mindenki leszar". Na hogy is működik ez? És mik a következményei?

Egyszer találtam és kezdtem alkalmazni a "degecről jöttem" kifejezést. Jó poén volt. A valósághoz meg annyi köze, hogy néha beszólogattam az embereknek. Ahogyan ők is nekem. De ezenkívül semmilyen valóságalapja nem volt. Sőt. Én voltam az az ember, akire mindig lehetett számítani. Lelki, anyagi vagy akár tettekbeni segítségre, jótanácsra. Kivéve a banális dolgokat. Amiket magadtól is meg tudsz oldani. A kérdéseket amikre a "google a barátod" a legkézenfekvőbb válasz.

Aztán egyszercsak történt valami. És rájöttem hogy ez talán nem éppen kölcsönös a világgal. A világ számíthat rám, de én nem a világra. Így történhetett. Nem tudom felidézni a pillanatot, nem tudom felidézni a gondolatot. Talán nem is volt ilyen pillanat, talán meg sem fogalmazódott bennem mostanáig. Egészen addig ameddig találkoztam a ténnyel. A változás tényével. Saját változásom tényével.

Valakinek szüksége volt rám. És leszartam. Nem vagyok büszke rá, és remélem egyszer majd visszatérek. Addigis inkább ne számítsatok rám.